Táto internetová stránka používa technológiu cookies. Bližšie informácie o súboroch cookies nájdete v sekcii webstránky Cookies.

Viac
 

Používanie jazyka národnostnej menšiny

O možnosti používania jazyka národnostnej menšiny v úradnom styku

podľa § 2 ods. 3 zákona č. 184/1999 Z. z. o používaní jazykov národnostných menšín v znení neskorších predpisov

Názov orgánu verejnej správy: Obec Sirník
Miesto pôsobenia: Obecný úrad, Hlavná 152/21, 076 03 Sirník
JAZYK MENŠINY, ktorý občania Slovenskej republiky, ktorí sú osobami patriacimi k národnostnej menšine môžu používať v úradnom styku pred týmto orgánom: maďarský jazyk.

PRÁVA OBČANA SLOVENSKEJ REPUBLIKY, KTORÝ JE OSOBOU PATRIACOU K NÁRODNOSTNEJ MENŠINE:

- Právo vo vzťahu k Obci Sirník komunikovať v ústnom a písomnom styku vrátane predkladania písomných listín a dôkazov aj v jazyku menšiny.
- Právo na odpoveď orgánu verejnej správy na podanie napísané v jazyku menšiny aj v jazyku menšiny, vrátane práva požiadať o vydanie rozhodnutia v správnom konaní aj v jazyku menšiny (od 1. júla 2012) a právo požiadať o vydanie dvojjazyčného povolenia, oprávnenia, potvrdenia, vyjadrenia a vyhlásenia (na ostatné verejné listiny sa toto právo nevzťahuje) aj v jazyku menšiny (od 1. júla 2012). V pochybnostiach je rozhodujúce znenie odpovede orgánu verejnej správy v štátnom jazyku.
- Právo požiadať o poskytnutie dvojjazyčného úradného formulára, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny (od 1. júla 2012)
Na vybavovanie vecí v jazyku menšiny sa vzťahujú rovnaké lehoty ako na vybavovanie vecí v štátnom jazyku.

POVINNOSTI ORGÁNU VEREJNEJ SPRÁVY:

-Obec Sirník poskytne odpoveď na podanie napísané v jazyku menšiny okrem štátneho jazyka aj v jazyku menšiny. V pochybnostiach je rozhodujúce znenie odpovede orgánu verejnej správy v štátnom jazyku. Odpoveď orgánu verejnej správy, ktorá je verejnou listinou, sa vydáva okrem štátneho jazyka aj v jazyku menšiny len vtedy, ak ide o povolenie, oprávnenie, potvrdenie, vyjadrenie a vyhlásenie.
- Rozhodnutie Obce Sirník v správnom konaní sa v prípade, ak sa konanie začalo podaním v jazyku menšiny alebo na požiadanie vydáva okrem štátneho jazyka v rovnopise aj v jazyku menšiny (od 1. júla 2012). V pochybnostiach je rozhodujúci text rozhodnutia v štátnom jazyku.
- Povolenia, oprávnenia, potvrdenia, vyjadrenia a vyhlásenia sa na požiadanie vydávajú dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny. V pochybnostiach je rozhodujúci text verejnej listiny v štátnom jazyku (od 1. júla 2012).
- Obec Sirník poskytuje občanom úradné formuláre vydané v rozsahu jeho pôsobnosti na požiadanie dvojjazyčne, a to v štátnom jazyku a v jazyku menšiny (od 1. júla 2012).

Obec Sirník zabezpečuje možnosť používania maďarského jazyka nasledujúcim spôsobom:

Starosta obce zabezpečuje úradný styk v jazyku národnostnej menšiny.

Ak občanovi Slovenskej republiky boli porušené jeho práva používať jazyk menšiny v ústnom a písomnom styku (§ 7b zákona), môže túto skutočnosť oznámiť Sekcii národnostných menšín Úradu vlády SR, ktorá začne vo veci správne konanie.


V Sirníku, dňa 04.12.2019

Viktor Kalán

Vysvetlivky:
*
Informáciu o vydávaní dvojjazyčného rodného listu, sobášneho listu a úmrtného listu uvádza len príslušný orgán verejnej správy oprávnený vydávať rodný list, sobášny list a úmrtný list. Rodný list*, sobášny list* a úmrtný list* v štátnom jazyku ani v jazyku národnostnej menšiny Obec Sirník nevydáva, keďže v obci Sirník sa nenachádza matrika!
**
Ak orgán verejnej správy zabezpečuje možnosť používania jazyka národnostnej menšiny prostredníctvom svojho zamestnanca, v tejto časti informácie uvedie meno svojho príslušného zamestnanca.

Zverejnené 04.12.2019


184/1999

A jogszabály 2012.10.01-től hatályos szövege A megjelenített jogszabály tartalma tájékoztató jellegű.

184.

TÖRVÉNY

(1999. július 10.)

a nemzeti kisebbségi nyelvek használatáról

A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa kiindulva a Szlovák Köztársaság Alkotmányából és a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekből,

tiszteletben tartva a nemzeti kisebbségekhez tartozó szlovák állampolgárságú személyek alapvető jogainak és szabadságainak védelmét és fejlesztését, figyelembe véve a nemzeti kisebbségi nyelvek használatát szabályozó eddigi törvényeket,

az állam kulturális gazdagságának egyik jeleként elismerve és értékelve a nemzeti kisebbségekhez tartozó szlovák állampolgárságú személyek anyanyelvének jelentőségét,

szem előtt tartva egy demokratikus, toleráns és prosperáló társadalom kialakítását az integrálódó Európai Közösség feltételei között, tudatosítva azt, hogy a Szlovák Köztársaság államnyelve a szlovák nyelv, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó szlovák állampolgárságú személyek nyelvének használatát törvényben kívánatos rögzíteni, az alábbi törvényt alkotja:

1. §

A nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személynek az államnyelven kívül1) a nemzeti kisebbségi nyelvet (a továbbiakban: “kisebbségi nyelv”) is joga van használni. E törvény célja, hogy a Szlovák Köztársaság számára kötelező érvényű nemzetközi egyezményekhez és külön törvényekhez2) kapcsolódóan rögzítse a kisebbségi nyelv használatának szabályait a hivatali érintkezésben és az e törvényben szabályozott egyéb területeken.

E törvény alkalmazásában kisebbségi nyelv alatt a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok által a Szlovák Köztársaság területén hagyományosan használt, az államnyelvtől eltérő nyelv kodifikált vagy standard változatát kell érteni; kisebbségi nyelv a bolgár nyelv, a cseh nyelv, a horvát nyelv, a magyar nyelv, a német nyelv, a lengyel nyelv, a roma nyelv, a ruszin nyelv és az ukrán nyelv.

2. §

A kisebbségi nyelv használata a hivatali érintkezésben

Ha egy nemzeti kisebbséghez tartozó, az adott községben lakóhellyel rendelkező szlovák állampolgárságú személyek aránya két egymást követő népszámláláson eléri a község lakosságának legalább 15%-át, az adott községben e személyeknek a hivatali érintkezés során joguk van a kisebbségi nyelvet használni.

Az (1) bekezdés szerinti községeknek és azok kisebbségi nyelvű megnevezésének jegyzékét kormányrendelet állapítja meg.

Az (1) bekezdés szerinti községben2a) a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személynek joga van a szóbeli és írásbeli érintkezés során kisebbségi nyelven is kommunikálni a helyi államigazgatási szervvel, a helyi önkormányzati szervvel és a helyi önkormányzati szerv fenntartásában álló jogi személlyel (a továbbiakban: “közigazgatási szerv”), ideértve az okiratok és bizonyítékok benyújtását is; a közigazgatási szerv a kisebbségi nyelven írt beadványra az államnyelvű válasz mellett kisebbségi nyelven is válaszol, ez alól kivételt képeznek a közokiratok, e kivétel azonban nem vonatkozik a (4) és (5) bekezdések szerinti közokiratokra. Kétség esetén a közigazgatási szerv válaszának államnyelvű szövege az irányadó. A közigazgatási szerv megteremti az első mondat szerinti jogok érvényesítéséhez szükséges megfelelő feltételeket, egyúttal meghatározhat kisebbségi nyelvű ügyintézésre fenntartott időt. A közigazgatási szerv a székhelyén látható helyen tájékoztat a kisebbségi nyelv használatának lehetőségéről.

Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv a közigazgatási eljárás3) során hozott határozatát – amennyiben az eljárás kisebbségi nyelvű beadvány alapján indult, vagy ha az ügyfél kéri  – az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven is kiadja. Kétség esetén a közigazgatási szerv határozatának államnyelvű szövege az irányadó.

Az (1) bekezdés szerinti községben a születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot, halotti anyakönyvi kivonatot, engedélyeket, jogosítványokat, igazolásokat, állásfoglalásokat és nyilatkozatokat kérésre kétnyelvűen, államnyelven és kisebbségi nyelven is kiadják. Kétség esetén a közokirat államnyelvű szövege az irányadó.

Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv megnevezését az épületen az államnyelvi név3aa) mellett kisebbségi nyelven is feltüntetik.

Az (1) bekezdés szerinti községben a közigazgatási szerv a saját hatáskörében kiadott hivatalos űrlapokat kérésre kétnyelvűen,  államnyelven és kisebbségi nyelven bocsátja rendelkezésre.

Abban a községben, amely esetében nem teljesülnek az (1) bekezdésben foglalt feltételek, a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személyek a hivatali érintkezésben a szóbeli kommunikáció során használhatják a kisebbségi nyelvet, ha azzal a közigazgatási szerv alkalmazottja és az eljárás résztvevői egyetértenek.

A cseh nyelv használatát a hivatali érintkezésben külön törvény3a)  szabályozza.

§ 3

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a közigazgatási szerv tárgyalása kisebbségi nyelven is folyhat, ha azzal valamennyi jelenlevő egyetért.

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a községi képviselő-testület tagjának a képviselő-testület tárgyalásán joga van a kisebbségi nyelvet használni. A tárgyalás többi résztvevője akkor használhatja a kisebbségi nyelvet, ha azzal a község képviselő-testületének minden jelen levő tagja és a község polgármestere egyetért. A tolmácsolást a község biztosítja.

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a községi krónika kisebbségi nyelven is vezethető.

A hivatali ügyvitelbe tartozó dokumentáció  – különösen a jegyzőkönyvek, határozatok, statisztikák, nyilvántartások, mérlegek, a nyilvánosságnak szánt információk, valamint az egyházak és vallási közösségek nyilvánosságnak szánt dokumentumai az anyakönyv kivételével – a 2. § (1) bekezdése szerinti községben az államnyelvű változat mellett3aa) kisebbségi nyelven is vezethető.

4. §

A kisebbségi nyelvű megnevezések

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben annak államnyelvű neve mellett a község kisebbségi nyelvű megnevezését is feltüntetik, mégpedig a község kezdetét és végét jelző közúti jelzőtáblákon, a közigazgatási  szerv épületein vagy a kisebbségi nyelven kiadott határozatokon, amennyiben az adott megnevezés szerepel a 2. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletben.

A község kisebbségi nyelvű megnevezését tartalmazó közúti jelzőtáblákat a 2. § (1) bekezdése szerinti községben a község államnyelvű nevét tartalmazó közúti jelzőtábla alatt helyezik el. A Szlovák Köztársaság Belügyminisztériuma jogszabályban határozza meg, milyen legyen a községek kisebbségi nyelvű, tájékoztató jellegű megnevezését tartalmazó közúti jelzőtábla, amely különbözik a község nevét tartalmazó közúti jelzőtáblától.

A község kisebbségi nyelvű megnevezését a 2. § (1) bekezdése szerinti községben a vasútállomás, autóbusz-állomás, repülőtér és kikötő megjelölésekor is fel lehet tüntetni. A község kisebbségi nyelvű megnevezését az államnyelvi név alatt azzal azonos vagy kisebb betűtípussal kell megjeleníteni.

A 2. § (1) bekezdése szerinti község saját területén az utcaneveket és más helyi földrajzi megjelöléseket az adott kisebbség nyelvén is feltüntetheti.

Szakmai publikációkban, a sajtóban és más tömegkommunikációs eszközökben, valamint a közigazgatási szervek hivatali tevékenysége során, amennyiben használják a kisebbségi nyelvet, a standardizált földrajzi nevek mellett3b) fel lehet tüntetni az adott földrajzi objektumok meghonosodott és elterjedt kisebbségi nyelvű megnevezését is.

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a szlovák állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy vagyonát fenyegető veszélyre figyelmeztető információkat a nyilvánosság számára elérhető helyeken az államnyelvű szöveg mellett3aa) kisebbségi nyelven is közlik. A nyilvánosság tájékoztatására szánt minden felirat és közlemény, különösen az árusítóhelyeken, sportlétesítményekben, vendéglátóipari egységekben, az utcákon, az utak mellett és felett, a repülőtereken, az autóbusz-állomásokon és vasútállomásokon kisebbségi nyelven is közölhető.

Az emlékművek és az emléktáblák feliratait az államnyelvű szöveg mellett3aa) kisebbségi nyelven is fel lehet tüntetni.

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a közigazgatási szerv saját hatáskörében az államnyelvű szöveg mellett3aa) kérésre kisebbségi nyelven is biztosítja a jogszabályokról szóló tájékoztatást. A 2. § (1) bekezdése szerinti község saját hatáskörében kiadott rendeleteit az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven is kiadhatja; ilyen esetben az államnyelvű szöveg az irányadó.

4a. § Helyi népszavazás a község megnevezésének megváltoztatásáról

A 2. § (1) bekezdése szerinti község lakosai szavazással dönthetnek a község kormányrendeletben meghatározott kisebbségi nyelvű megnevezésének megváltoztatásáról.

A község megnevezésének megváltoztatásáról szóló helyi népszavazást külön törvény szabályozza.3c)

5. §

A kisebbségi nyelv használatának jogát bíróságok előtti eljárásban és más területeken külön törvények is szabályozzák.2)

A 2. § (1) bekezdése nem vonatkozik az óvodai nevelésre, az alapiskolákra, a középiskolákra és a kultúra területére. A kisebbségi nyelv használatát e területeken külön törvények szabályozzák.4)

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személy egészségügyi intézmény, szociális intézmény vagy gyermekvédelmi intézmény személyzetével folytatott kommunikáció során használhatja a kisebbségi nyelvet. Az előző mondat szerinti egészségügyi intézmény, szociális intézmény vagy gyermekvédelmi intézmény lehetővé teszi a kisebbségi nyelv e törvény és külön törvények szerinti használatát, amennyiben az adott intézmény feltételei azt megengedik.

5a. §

A nyilvánosság tájékoztatása kisebbségi nyelven

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a helyi hangosbeszélő vagy egyéb műszaki berendezés segítségével közzétett, a nyilvánosság tájékoztatására szánt közleményeket az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven3aa)  is közzé lehet tenni.

A 2. § (1) bekezdése szerinti község az államnyelvű szöveg mellett kisebbségi nyelven is közzéteszi a hivatali hirdetőtáblán, a község honlapján és időszaki sajtóban5) szereplő, alább részletezett fontos információkat:

a községi önkormányzati szervek összetétele és jogkörei,

azon jogszabályok, utasítások, útmutatók, értelmező állásfoglalások, amelyek alapján a község eljár és döntést hoz, vagy amelyek a természetes személyeknek és jogi személyeknek a községgel szembeni jogait és kötelezettségeit szabályozzák,

az információszerzési lehetőség helye, ideje és módja, továbbá hogy a természetes személyek és jogi személyek hol nyújthatnak be kérelmet, javaslatot, indítványt, panaszt vagy más beadványt,

kérelem, javaslat és más beadvány intézése során a község által betartandó ügymenet, beleértve a vonatkozó betartandó határidőket is,

a közigazgatási eljárási illetékeket tartalmazó illetéktáblázat,6) amely illetékeket a község az elvégzett hatósági cselekményekért és eljárásokért beszed, valamint a közérdekű adatok szolgáltatásával kapcsolatos költségtérítésre vonatkozó táblázat,

tájékoztató a közpénzzel való gazdálkodásról, valamint a községi vagyonnal való gazdálkodásról.

(3) A nyilvánosságnak szóló kulturális célú alkalmi nyomdatermékeket, képtári, múzeumi, könyvtári katalógusokat, mozik, színházak, koncertek és egyéb kulturális rendezvények programjait a 2. § (1) bekezdése szerinti községben ki lehet adni kisebbségi nyelven, az alapinformációkat azonban államnyelven is fel kell tüntetni.

5b. §

A nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személyeknek joguk van a Szlovák Rádió és Televízió közvetítésével információkat terjeszteni és befogadni kisebbségi nyelven. A regionális és helyi televíziós vagy rádiós műsorterjesztés kisebbségi nyelveken külön törvényben meghatározott feltételek mellett valósul meg.7)

7. §

A közigazgatási szerv és alkalmazottai a hivatali érintkezésben kötelesek az államnyelvet használni,  valamint az e törvény és külön törvények által meghatározott feltételek mellett a kisebbségi nyelvet is használják. A közigazgatási szerv és alkalmazottai nem kötelesek ismerni az adott kisebbségi nyelvet.

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben a közigazgatási szerv köteles az e

törvényben és külön törvényekben rögzített kisebbségi nyelvhasználat feltételeit megteremteni.

A 2. § (1) bekezdése szerinti községben az önkormányzati rendőrségnél szolgálati érintkezésben az államnyelv mellett a kisebbségi nyelvet is lehet használni, amennyiben a jelenlevők azzal egyetértenek.

Amennyiben a Szlovák Köztársaság fegyveres erőinek, a fegyveres rendvédelmi testületeknek, más fegyveres testületeknek, a Tűzoltó és Műszaki Mentő Szolgálatnak, valamint az önkormányzati rendőrségnek a tagjai ismerik az adott kisebbségi nyelvet, a 2. § (1) bekezdése szerinti községben a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személyekkel folytatott kommunikáció során használhatják a kisebbségi nyelvet.

7a. §

A Szlovák Köztársaság Kormányhivatala (a továbbiakban: „kormányhivatal“) szakmai és módszertani segítséget nyújt a közigazgatási szerveknek, illetve a rendvédelmi és mentőszolgálati testületek szervezeti egységeinek e törvény végrehajtása során.

A kormányhivatal kétéves időközönként jelentést terjeszt a Szlovák Köztársaság Kormánya elé a kisebbségi nyelvek használatának helyzetéről a Szlovák Köztársaság területén. Az első mondat szerinti jelentéssel kapcsolatban, annak benyújtása előtt állást foglal a Kormány Emberi Jogi, Nemzeti Kisebbségi és Nemek Közötti Egyenlőségi Tanácsa.

A (2) bekezdés szerinti célból a kormányhivatal jogosult a közigazgatási szervektől tájékoztatást és írásos háttéranyagokat kérni a hatáskörükbe tartozó területeken érvényesülő kisebbségi nyelvhasználatról.

A kormányhivatal a (2) bekezdés szerinti első jelentést 2012. december 31-ig terjeszti elő.

7b. §

Közigazgatási szabálysértések

(1) A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a közigazgatási szerv, amely a 2. § (1) bekezdése szerinti községben:

nem teszi lehetővé a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személy számára a kisebbségi nyelven történő kommunikációt a szóbeli és írásbeli érintkezés során, vagy erről a lehetőségről őt nem tájékoztatja [2. § (3) bekezdés],

kérés ellenére nem ad ki a nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személynek határozatot, valamint születési anyakönyvi kivonatot, házassági anyakönyvi kivonatot és halotti anyakönyvi kivonatot kisebbségi nyelven is [2. § (4) és (5) bekezdés],

nem tünteti fel saját megnevezését székhelyének épületén kisebbségi nyelven is [2.

§ (6) bekezdés],

kérés ellenére nem bocsátja rendelkezésre a saját hatáskörében kiadott hivatalos űrlapot kisebbségi nyelven is [2. § (7) bekezdés],

saját hatáskörében saját területén nem biztosítja a község kisebbségi nyelvű megjelölését a 4. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben,

saját hatáskörében nem biztosítja a 4. § (6) bekezdés első mondata szerinti információk, feliratok és közlemények közlését,

kérés ellenére nem biztosítja a jogszabályokról szóló tájékoztatást kisebbségi nyelven is [4. § (8) bekezdés],

nem nyújt tájékoztatást és írásos háttéranyagokat a kormányhivatalnak a 7a. § (3) bekezdése szerint.

A kisebbségi nyelvhasználat területén közigazgatási szabálysértést követ el az a jogi személy vagy egyéni vállalkozó, aki a 4. § (6) bekezdése szerinti feliratot vagy közleményt nem közli kisebbségi nyelven is, amennyiben a szlovák állampolgárok életét, egészségét, biztonságát vagy vagyonát fenyegető veszélyre figyelmeztető információt tartalmazó feliratról vagy közleményről van szó.

Az (1) és (2) bekezdések szerinti közigazgatási szabálysértések ügyében a kormányhivatal jár el.

Amennyiben a kormányhivatal olyan kötelességszegést állapít meg, amely az (1) és (2) bekezdések szerinti közigazgatási szabálysértésnek minősül, és az írásbeli figyelmeztetésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a feltárt hiányosságok orvoslására, a kormányhivatal 50 eurótól 2500 euróig terjedő bírságot szabhat ki. A bírság kiszabására irányuló eljárásra a közigazgatási eljárásról szóló jogszabály vonatkozik.9)

A kormányhivatal a bírság kiszabásakor figyelembe veszi a közigazgatási szabálysértés súlyosságát, következményeit, az elkövetés körülményeit, a jogsértés időtartamát és ismétlődését. Bírságot attól a naptól számított egy évig lehet kiszabni, amikor a kormányhivatal a közigazgatási szabálysértésről tudomást szerzett, legkésőbb azonban az elkövetés napjától számított két évig.

Az e törvény alapján kiszabott bírságok az állami költségvetés bevételét képezik.

Közös, átmeneti és záró rendelkezések

7c. §

A 2. § (1) bekezdésében a két egymást követő népszámláláson azon népszámlálásokat kell érteni, amelyek eredményeit 2011. július 1. után hirdetik ki.

A 2. § (1) bekezdésének rendelkezései nem vonatkoznak azokra a községekre, amelyek szerepelnek a Szlovák Köztársaság Kormányának 2011. július 1. napján érvényes és hatályos, a jelen törvény 2. § (2) bekezdése szerinti kormányrendeletében; ezek a községek azonban elveszítik kisebbségi nyelvhasználati jogukat, amennyiben a 2011. július 1. utáni egymást követő három népszámlálás eredményei alapján az adott községben lakóhellyel rendelkező, nemzeti kisebbséghez tartozó szlovák állampolgárságú személyek aránya egyszer sem éri el a község lakosságának legalább 15%-át.

A 2. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint a kétnyelvű születési anyakönyvi kivonatok, házassági anyakönyvi kivonatok, halotti anyakönyvi kivonatok, engedélyek, jogosítványok, igazolások, állásfoglalások és nyilatkozatok kiadása 2012. június 30. után kérhető.

A 2. § (6) bekezdésének rendelkezése nem alkalmazandó, ha a közigazgatási szerv kisebbségi nyelvű megnevezése megegyezik az államnyelvű névvel.

A 4. § (1)-(3) bekezdéseinek rendelkezései nem alkalmazandóak, ha a község kisebbségi nyelvű megnevezése megegyezik az államnyelvű névvel.

7d. §

A közigazgatási szervek 2012. június 30-ig kötelesek végrehajtani a 2. § (4)-(7) bekezdéseiben és a 4. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések biztosítására szolgáló intézkedéseket.

7e. §

A 7b. § (1) és (2) bekezdések szerinti, 2012. szeptember 30-ig jogerősen le nem zárt közigazgatási szabálysértések ügyében e törvény szerint a kormányhivatal jár el.

8. §

Hatályát veszti a Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvény 10. §-a.

8a. §

Hatályát veszti a községek nemzeti kisebbségi nyelvű megjelöléséről szóló 191/1994.

sz. törvény.

9. §

E törvény 1999. szeptember 1-jén lép hatályba.

Rudolf Schuster s.k.

Jozef Migaš s.k.

Mikuláš Dzurinda s.k.

A Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvény 1. § (4) bek.

Például: Kisebbségvédelmi keretegyezmény (A Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 160/1998. sz. közleménye); Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája (a Szlovák Köztársaság Külügyminisztériumának 588/2001. sz. közleménye); Polgári Perrendtartás 18. §; Büntetőeljárási Törvény 2. §; a

vallásszabadságról, valamint az egyházak és vallási közösségek jogállásáról szóló

308/1991. sz. törvény 5. § (1) bek. e) pont; a Szlovák Köztársaság

Alkotmánybíróságának szervezetéről, az előtte folyó eljárásról és az alkotmánybírák jogállásáról szóló 38/1993. sz. törvény 23. §; az utónévről és a családi névről szóló 300/1993. sz. törvény 2. § (1) bek.; az anyakönyvekről szóló 154/1994. sz. törvény 16. §, 19. § (3) és (4) bek.; az időszaki és alkalmi kiadványok kötelespéldányairól és az audiovizuális művek sokszorosított példányairól szóló 212/1997. sz. törvény 2. § (8) bek., az információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 211/2000. sz. törvény (az információszabadságról szóló törvény) 6. § (5) bek.; a Szlovák Rádióról és Televízióról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 532/2010. sz. törvény 5. § (1) bek. g) pont.

2a) A községi önkormányzatokról szóló 369/1990. sz. törvény 1. § (1) bek.

Pozsonyról, a Szlovák Köztársaság fővárosáról szóló 377/1990. sz. törvény 1a. § (2) bek.

Kassa városáról szóló 401/1990. sz. törvény 2. § (2) bek.

Például: a közigazgatási eljárásról szóló 71/1967. sz. törvény (közigazgatási rendtartás); a területrendezésről és az építési rendtartásról szóló 50/1976. sz. törvény (építési törvény); a szabálysértésekről szóló 372/1990. sz. törvény; az iparszerű vállalkozásról szóló 455/1991. sz. törvény (iparűzési törvény).

3a) A Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvény 3. §.

3aa) A Szlovák Köztársaság államnyelvéről szóló 270/1995. sz. törvény.

3b) A geodéziáról és kartográfiáról szóló 215/1995. sz. törvény 18. §.

3c) A községi önkormányzatokról szóló 369/1990. sz. törvény 11a. §.

Például: az állami oktatásigazgatásról és az iskolai önkormányzatiságról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 596/2003. sz. törvény; a nevelésről és oktatásról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 245/2008. sz. törvény (közoktatási törvény).

Az időszaki sajtóról és a hírügynökségi tevékenységről, valamint egyes törvények módosításáról szóló 167/2008. sz. törvény (sajtótörvény) 2. § (1) bek.

A közigazgatási illetékekről szóló 145/1995. sz. törvény.

Például: 532/2010. sz. törvény; a digitális műsorterjesztésről és más digitális átvitellel nyújtott tartalomszolgáltatásról, valamint egyes törvények módosításáról szóló 220/2007. sz. törvény (digitális műsorterjesztésről szóló törvény).

9) A 71/1967. sz. törvény.